Hogyan került az európai környezetvédelmi szabályozás a bizonytalanságba?

Az Európai Bizottság által javasolt természet helyreállításáról szóló törvény az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának egyik kulcsfontosságú eleme, és azt a tényt hivatott kezelni , hogy Európa természetes élőhelyeinek mintegy 81 százaléka rossz állapotban van. Jelenleg nem világos, hogy a javasolt törvényt múlt vagy jelen időben kell-e említenünk. Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP, jobbra) erős ellenállása ellenére és számos kompromisszum után a törvényt még 2024 februárjában sikerült megszerezni a Parlament jóváhagyását. Már csak az EU Tanácsának jóváhagyása volt hátra, ami biztosnak tűnt, amíg Magyarország az utolsó pillanatban úgy nem döntött, hogy megváltoztatja a szavazását.

Ahogy az Irish Times kifejti (és sajnálja), az „opportunista politika” a törvényt „bizonytalanságban hagyta”. Bár a törvényt „a polgárok, a nem kormányzati szervezetek és a vállalkozások kivételesen széles körű koalíciójaüdvözölte és támogatta a széles körű konzultációt követően”, a Times szerkesztője azt írja, hogy „az indoklást nem kommunikálták hatékonyan sok gazdálkodónak […]. Az Európai Néppárt tehát lehetőséget látott arra, hogy kihasználja a gazdák jogos sérelmeit az uniós választások előtt, és hevesen kampányolt a törvény ellen. Az Európai Néppárt felhígította annak néhány legfontosabb rendelkezését, gyakran félremagyarázva azokat”. Még 2023 novemberében Lorène Lavocat a Reporterre-ben arra a következtetésre jutott, hogy a jobboldal „szabotálta” a törvényt, és „bukottá” tette azt.

Még egy esély maradt a törvény megmentésére (bár a kompromisszumos formában): mindössze egyetlen országnak, amely tartózkodott vagy ellenezte a törvényt, meg kell változtatnia véleményét június 17-ig, a belga elnökség utolsó tanácsi ülésén. Amint arról Caroline O’Doherty az Irish Independentben beszámolt, a törvény megmentésére irányuló „utolsó utáni” erőfeszítést Eamon Ryan írkörnyezetvédelmi miniszter (Zöld Párt) vezeti, akit német, francia, spanyol, dán, luxemburgi, cseh, litván, szlovén, észt és ciprusi kollégái is támogatnak. „Az ökoszisztémák helyreállítása elengedhetetlen az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint az európai élelmezésbiztonság megőrzéséhez” – áll az európai törvényhozókhoz intézett felhívásban. „Ha uniós vezetőként most nem cselekszünk, az alapvetően aláásná a közvélemény politikai vezetésünkbe vetett hitét otthon és nemzetközi szinten egyaránt.”

A Svéd Természetvédelmi Társaság egy nemrégiben megjelent , a svédországi erdészetről szóló cikkében azzal érvel, hogy a természetvédelmi törvény sorsa (és a svéd erdők jövője) nagyban függ attól is, hogy az európai választások után milyen összetételű lesz az Európai Parlament.

A jelenlegi politikai pártok „populista” elnevezésének egyik következménye, hogy az emberekben azt a közérthető benyomást kelti, hogy minden álláspontjuk népszerű. Míg a természet helyreállításáról szóló törvényt főként azok az országok ellenezték, ahol a populista jobboldal jelentős támogatottsággal rendelkezik(Olaszország, Magyarország, Svédország, Lengyelország, Hollandia), addig ezen országok lakossága valójában túlnyomórészt támogatja a törvényt.

A holland Biojournaal arról számol be, hogy a természet helyreállításáról szóló törvényt „a polgárok 75 százaléka támogatja azokban az országokban, amelyek nem támogatják a törvényt”. Az eredmények a Savanta által a RestoreNature Coalition (négy nem kormányzati szervezet, a BirdLife Europe, a ClientEarth, az EEB és a WWF EU koalíciója) számára végzett felmérésből származnak. A finnországi válaszadók 70 százaléka, a hollandiai és svédországi válaszadók 69 százaléka értett egyet azzal, hogy a törvényt el kell fogadni.

A válaszadók többsége egyetértett azzal is, hogy az európai természet és biológiai sokféleség csökkenése „hosszú távon negatív hatással lenne az emberekre, a mezőgazdaságra és a gazdaságra”. A Le Soir című belga napilapban Michel De Muelenaere a legfrissebb Eurobarométer-eredményeket vizsgálva megállapítja, hogy az európaiak több mint háromnegyede úgy érzi, hogy a környezeti kérdések hatással vannak mindennapi életére és egészségére. Ez az arány Belgiumban tízből nyolc, Spanyolországban, Görögországban, Cipruson, Máltán, Portugáliában és Olaszországban pedig 88-98%. Az eredmények azt is mutatják, hogy az európaiak 84%-a egyetért azzal, hogy „az EU környezetvédelmi jogszabályai szükségesek a környezet védelméhez az országában”.

Belgium valójában kénytelen volt tartózkodni a természet helyreállításáról szóló törvény jóváhagyásától a hagyományosan jobboldali és euroszkeptikusabb Flandria régió ellenállása miatt – magyarázza a Landbouwleven belga mezőgazdasági hírportál. Mint említettük, a törvény sorsa a belga tanácsi elnökség utolsó ülésétől függ. Ezért egy május 29-én közzétett, Alexander de Croo belga miniszterelnöknek címzett nyílt levélben több mint 70 vállalkozás és üzleti szövetség felszólítja a belga elnökséget, hogy biztosítsa a törvény „sürgős” elfogadását. Valójában erős érvek szólnak amellett, hogy a törvény jót tesz az üzleti életnek.

A Landbouwleven által idézett Ursula Woodburn, a CISL Europe és a Corporate Leaders Group Europe igazgatója kijelenti, hogy „a jól megtervezett, természetpozitív politika új gazdasági lehetőségeket teremt, csökkenti a kibocsátást, növeli az ellenálló képességet az éghajlati katasztrófákkal szemben, és javítja az egészséget világszerte”. Konkrétabban a vállalatvezetők nyílt levelében kifejtik, hogy „az Európai Bizottság által a természet helyreállításáról szóló uniós törvényjavaslathoz készített hatásvizsgálat megállapította, hogy minden egyes, a természet helyreállításába befektetett 1 euróból 8-38 euró hasznot hoz az éghajlatváltozás mérséklése, a természeti katasztrófák megelőzése és csökkentése, a jobb vízminőség, a tisztább levegő, az egészségesebb talaj és az emberek általános jólétének fokozása révén”.

Tudományos téren Stéphane Foucart a Le Monde-ban arról a nyílt levélről számol be, amelyet egy tucat tudományos társaság és hálózat írt alá, és amelyben elítélik az Európai Unió visszalépését a környezetvédelmi kérdésekben. „A szerzők különösen a fenntartható növényvédőszer-használatról szóló rendelet elhagyását, a közös agrárpolitika (KAP) környezetvédelmi normáinak csökkentését, a fenntartható élelmiszerrendszerek jogi keretének (FSFS) elhagyását, a nitrátirányelv követelményeinek csökkentésére irányuló tervet, valamint a természet helyreállításáról szóló törvény elfogadásának elmaradását bírálják” – jegyzi meg Foucart. A nyílt levelet május 29-én töltötték fel a Zenodóra, a CERN és (korábban) az Európai Unió Horizont 2020 projektje által támogatott tudományos kutatások nyílt adattárára. A levél aláírói szerint „úgy tűnik, hogy túl sok uniós döntéshozó körében környezetellenes szellem uralkodik. Ez több okból is aggasztó: Először is azért, mert e döntések indoklásának nagy része téves információkon alapul. Másodszor, mert úgy tűnik, hogy ezeket a döntéseket erősen befolyásolják a társadalom egy szűk spektrumán belül bizonyos alcsoportok és gazdasági társaságok sajátos érdekei”.”

In partnership with Display Europe, cofunded by the European Union. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the Directorate‑General for Communications Networks, Content and Technology. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them.