1<\/a> A tal\u00e1lkoz\u00f3t 1999 nyar\u00e1ra tervezt\u00e9k Szarajev\u00f3ba, egy kor\u00e1bbi Sr\u00ed Lanka-i tal\u00e1lkoz\u00f3t k\u00f6vet\u0151en, de a Szerbia elleni NATO-bomb\u00e1z\u00e1s miatt azon a tavaszon Budapestre helyezt\u00e9k \u00e1t. Akkoriban Boszni\u00e1ban \u00e9ltem, \u00e9s a doktori disszert\u00e1ci\u00f3mban a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni n\u0151i aktivizmusr\u00f3l \u00e9s nacionalizmusr\u00f3l folytattam kutat\u00e1st. Amikor a Belgr\u00e1db\u00f3l, Z\u00e1gr\u00e1bb\u00f3l \u00e9s az egykori Jugoszl\u00e1via m\u00e1s r\u00e9szeir\u0151l \u00e9rkez\u0151k csatlakoztak Nada \u00e9s Du\u0161ka Andri\u0107, egy m\u00e1sik gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 hang\u00fa bosny\u00e1k feminista \u00e9nek\u00e9hez, az \u00e9rzelmes siralom extra s\u00falyt kapott – gy\u00e1szolt\u00e1k a h\u00e1bor\u00fa vesztes\u00e9geit \u00e9s az egykor k\u00f6z\u00f6s \u00e1llamuk pusztul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\nNada kulcsfontoss\u00e1g\u00fa volt, hogy feminista szempontb\u00f3l gondolkodott Bosznia-Hercegovina, azaz BiH h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti m\u00faltj\u00e1r\u00f3l, m\u00e9g akkor is, ha – mint hangs\u00falyozta – nem volt \u00e9rtelme BiH-t elszigetelten szeml\u00e9lni. Az eg\u00e9sz egy orsz\u00e1g volt. \u0150 intellektu\u00e1lisan izgalmas k\u00f6r\u00f6kben mozgott jugoszl\u00e1v v\u00e1rosokban, Olaszorsz\u00e1gban \u00e9s azon t\u00fal; Jugoszl\u00e1via t\u00fals\u00e1gosan korl\u00e1toz\u00f3 – tijesno<\/em> – volt nom\u00e1d szellem\u00e9nek, mondta. Kutat\u00e1som elej\u00e9n t\u00f6bben is azt mondt\u00e1k nekem, hogy \u0151 volt az egyetlen feminista Boszni\u00e1ban a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\nAmikor el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkoztam vele, \u00e9pp akkor t\u00e9rt vissza a budapesti CEU-n (a k\u00e9s\u0151bbi int\u00e9zm\u00e9nyem, akkor m\u00e9g nem tudtam r\u00f3la) a Gender Studies tan\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, \u00e9s \u00e9pp akkor kezdett el dolgozni a Soros Alap\u00edtv\u00e1ny gender programjain. Miut\u00e1n nehezen tudtam \u00fagy elmagyar\u00e1zni a kutat\u00e1somat, hogy az emberek meg\u00e9rts\u00e9k, hatalmas megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s volt Nad\u00e1val besz\u00e9lgetni. Ismerte azokat a tudom\u00e1nyos kritik\u00e1kat, amelyekkel dolgoztam, \u00e9s azonnal l\u00e1tta, hogy a nemek \u00e9s a nemzet k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seim honnan erednek, mi\u00e9rt fontosak, mi a t\u00e9t. Hossz\u00fa, \u00e9l\u00e9nk besz\u00e9lget\u00e9seket folytattunk, amelyek sor\u00e1n megpr\u00f3b\u00e1ltam meg\u00e9rteni, milyen lehetett sz\u00e1m\u00e1ra feminista akad\u00e9mikusk\u00e9nt \u00e9lni Szarajev\u00f3ban a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt. Interj\u00faszer\u0171 k\u00e9rd\u00e9seket is feltett nekem arr\u00f3l, hogy mit mondanak a t\u00f6bbi n\u0151i aktivista, akikkel besz\u00e9lgettem, v\u00e9gtelen k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s energi\u00e1j\u00e1r\u00f3l t\u00e9ve tan\u00fabizonys\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n
Miut\u00e1n elvesztette az egyetemi \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, amikor a h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n elmenek\u00fclt Szarajev\u00f3b\u00f3l, Nada az 1990-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a 2000-es \u00e9vekben belevetette mag\u00e1t a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 civil szervezetek \u00e9rdekv\u00e9delmi munk\u00e1j\u00e1ba, v\u00e9g\u00fcl saj\u00e1t civil szervezetet ind\u00edtott, amelyet a jugoszl\u00e1v korszak feminista kollekt\u00edv\u00e1ja \u017dene i dru\u0161tvo<\/em> (n\u0151k \u00e9s a t\u00e1rsadalom) ut\u00e1n nevezett el. Sz\u00e1mos aktivista gy\u0171l\u00e9sen sz\u00f3lalt fel a hatalom vil\u00e1gos \u00e9s meggy\u0151z\u0151 kritik\u00e1j\u00e1val, amelyet a szocialista id\u0151szakban \u00edrt \u00e9s tan\u00edtott, de az \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez \u00e9s sz\u00f3kincshez igaz\u00edtott. Szeretett az antropol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l \u00e9s abb\u00f3l a megfigyel\u00e9sb\u0151l kiindulni, hogy a nemek voltak a hatalommegoszt\u00e1s els\u0151 alapjai az emberi t\u00e1rsadalomban, j\u00f3val a kapitalizmus megjelen\u00e9se \u00e9s a proletari\u00e1tus l\u00e9tez\u00e9se el\u0151tt. A hatalom mindig is k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszott az \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1ban: \u00f3vatosan hangs\u00falyozta, hogy a feminizmus nem a „hatalom feletti hatalmat”, hanem a hatalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t szorgalmazza.<\/p>\n\n\n\nA n\u0151i aktivist\u00e1k vil\u00e1goss\u00e1 tett\u00e9k, hogy a jugoszl\u00e1v feminizmus a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt nem volt ismert BiH-ban. N\u00e9h\u00e1ny id\u0151sebb n\u0151 olvasott feminista cikkeket a m\u00e9di\u00e1ban, bele\u00e9rtve Nada \u00edr\u00e1sait is, de az aktivizmus messze, Belgr\u00e1dban, Z\u00e1gr\u00e1bban vagy Ljubljan\u00e1ban zajlott. Nada b\u00fcszke volt arra, hogy az \u00e1ltala tan\u00edtott di\u00e1kok megtanultak sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en \u00e9s kritikusan gondolkodni, de nem tudta kifejezetten a feminista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sekre ir\u00e1ny\u00edtani a tan\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ez\u00e9rt volt jelent\u0151s, amikor 2006-ban a Pitchwise fesztiv\u00e1lon r\u00e9szt vev\u0151 fiatal feminist\u00e1k egy csoportja a h\u00edres 1978-as Drog-ca<\/em> tal\u00e1lkoz\u00f3 felid\u00e9z\u00e9s\u00e9nek szentelt egy panelt. Nada term\u00e9szetesen a panel egyik legfontosabb eredeti r\u00e9sztvev\u0151je volt (Dunja Bla\u017eevi\u0107 \u00e9s Vesna Pusi\u0107 mellett). Felt\u0171n\u0151en b\u00fcszke volt a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt fekete-feh\u00e9r f\u00e9nyk\u00e9pre azokb\u00f3l az id\u0151kb\u0151l, amely az esem\u00e9nyr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st d\u00edsz\u00edtette. A k\u00e9pen term\u00e9szetesen fiatalabb volt, de a fej\u00e9nek d\u0151l\u00e9se \u00e9s az intelligens mosolya ugyanaz volt.<\/p>\n\n\n\nEz volt a mosolya, amir\u0151l ismert volt, \u00e9s \u00fajra megvillantotta, amikor elmondta, hogy n\u00e9h\u00e1ny p\u00e1rtt\u00e1rsn\u0151 a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt „mosolyg\u00f3s feminizmusnak” nevezte az \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t. Elmes\u00e9lte, hogy mindig is ragaszkodott az akad\u00e9miai nyelvezethez, a jugoszl\u00e1v t\u00e1rsadalmat a marxizmuson bel\u00fclr\u0151l kritiz\u00e1lta, \u00e9s \u00edgy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg folytatni tudta a munk\u00e1j\u00e1t. M\u00e9gis gyan\u00fas volt a hat\u00f3s\u00e1goknak. Az volt az \u00e9rz\u00e9sem, hogy ravasz \u00e9s ravasz m\u00f3don b\u00e1nt a p\u00e1rtt\u00e1rsakkal, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egy id\u0151sebb f\u00e9rfival val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s ut\u00e1n, amikor egyszer egy\u00fctt k\u00e1v\u00e9ztunk a szarajev\u00f3i Skenderija<\/em> komplexumban. Elhaladt az asztalunk mellett, hogy elmondja Nada-nak, hogy „m\u00e9g mindig gy\u00f6ny\u00f6r\u0171”, \u00e9s a volt szeret\u0151j\u00e9nek (ljubavnica<\/em>) nevezte. Mosolyogva kijav\u00edtotta: „szerelem” (ljubav<\/em>). Igen – mondta -, ez csak \u00e1lmomban volt. Amikor elment, Nada sz\u00f3rakozottan mes\u00e9lte, hogy egyszer a bel\u00fcgyi rend\u0151rs\u00e9g k\u00fcldte ki egy fesz\u00fclt politikai id\u0151szakban, a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n, hogy kider\u00edtse, nem vesz\u00e9lyes-e ez a feminizmus. A n\u0151 meggy\u0151zte \u0151t arr\u00f3l, hogy m\u00e9g mindig elk\u00f6telezett marxista, de \u00fagy t\u0171nt, hogy a f\u00e9rfi is beleszeretett, \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r vitt neki vir\u00e1got.<\/p>\n\n\n\nAz \u0151 szem\u00e9rmes, kac\u00e9r m\u00f3dszere, ahogyan ezt a f\u00e9rfit a hely\u00e9re tette, mik\u00f6zben tov\u00e1bbra is csod\u00e1lt\u00e1k, j\u00f3l illeszkedett abba a k\u00e9pbe, amit arr\u00f3l festett, hogy \u0151 \u00e9s a t\u00f6bbi jugoszl\u00e1v feminista hogyan \u00e9lte meg a nyugati feminist\u00e1kkal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sukat a Drog-ca<\/em> alatt. Mivel t\u00fal fiatalnak tartott ahhoz, hogy eml\u00e9kezzek, \u00e9l\u00e9nk r\u00e9szletess\u00e9ggel \u00edrta le a k\u00fclf\u00f6ldi feminist\u00e1k hippi, term\u00e9szetes st\u00edlus\u00e1t, akik sz\u0151r\u00f6s h\u00f3naljjal, f\u00e9s\u00fcletlen hajjal \u00e9s melltart\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl jelentek meg. Ez el\u00e9g sokkol\u00f3 volt a jugoszl\u00e1v n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, de a legmegd\u00f6bbent\u0151bb az volt, hogy a k\u00fclf\u00f6ldiek ragaszkodtak a csak n\u0151k \u00e1ltal haszn\u00e1lt terekhez. Nada \u00e9s t\u00e1rsai nem akart\u00e1k kiz\u00e1rni a f\u00e9rfiakat. Sz\u00e1mos j\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fck volt, \u00e9s nem volt elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fck egy f\u00e9rfiak n\u00e9lk\u00fcli feminista t\u00e1rsadalom megteremt\u00e9s\u00e9r\u0151l. (Nem eml\u00edtette, hogy a leszbikusok vagy m\u00e1sok a csoportban hogyan \u00e9rezt\u00e9k magukat, \u00e9s \u00e9n \u00e9reztem a feminist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti klasszikus megosztotts\u00e1g k\u00f6rvonalait, de ez nem volt r\u00e9sze az elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek.)<\/p>\n\n\n\nA h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni Szarajev\u00f3 sok szempontb\u00f3l nem volt Nada eleme. S\u00e9relmezte az etnikai-nemzeti lojalit\u00e1sok \u00e9s identit\u00e1smarkerek \u00faj elv\u00e1r\u00e1sait, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa ateistak\u00e9nt, aki nem illett be egyik domin\u00e1ns csoportba sem. N\u0151k \u00e9s T\u00e1rsadalom nev\u0171 szervezete nem sok\u00e1ig \u00e9lte t\u00fal az adom\u00e1nyoz\u00f3i j\u00e1t\u00e9kot, \u00e9s egyre t\u00f6bb id\u0151t kezdett a horv\u00e1t tengerparton t\u00f6lteni, ahov\u00e1 nyugd\u00edjba vonult. Szerencs\u00e9snek \u00e9rzem magam, hogy volt alkalmam hallani Nada t\u00f6rt\u00e9neteit \u00e9s besz\u00e9lget\u00e9seket folytatni vele egy olyan id\u0151szakban, amely sz\u00f6ges ellent\u00e9tben \u00e1ll azzal a korszakkal, amelyben \u0151 megalapozta mag\u00e1t. Kritik\u00e1ib\u00f3l mindig el\u0151j\u00f6tt akad\u00e9mikus, feminista \u00e9s marxista kritikai \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge, \u00e9s mindig egy meleg \u00e9s kedves l\u00e9lek sz\u00e9les mosolya k\u00eds\u00e9rte \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
1<\/a> A h\u00e1l\u00f3zatb\u00f3l kiadott k\u00f6tetek megtekint\u00e9se: W. Giles, M. de Alwis, E. Klein, N. Silva \u00e9s M. Korac, szerkeszt\u0151k: Feminist\u00e1k t\u0171z alatt: Exchanges across war zones<\/em>, Between the lines, 2003; W. Giles \u00e9s J. Hyndman, eds. Sites of violence: Gender and conflict zones<\/em>, Univ of California Press, 2004.<\/code><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Nada Ler Sofroni\u0107 eml\u00e9k\u00e9re, a Bosznia-Hercegovina egys\u00e9ges j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00e9nek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3 feminista hangra, aki \u00e9rt\u00e9kes \u00e9rtelmis\u00e9gi tapasztalatokra t\u00e1maszkodva eg\u00e9sz Jugoszl\u00e1vi\u00e1val \u00e9s azon t\u00fal is elk\u00f6telezte mag\u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":36516,"parent":0,"template":"","tags":[],"displeu_category":[],"class_list":["post-36676","article","type-article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/article\/36676","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/article"}],"about":[{"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/36516"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=36676"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=36676"},{"taxonomy":"displeu_category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/displeu_category?post=36676"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}