A finn j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llami modellt – a t\u00f6bbi skandin\u00e1v orsz\u00e1g modellj\u00e9vel egy\u00fctt – hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta az egyik legjobban teljes\u00edt\u0151 modellnek tekintik. Gyakori hivatkoz\u00e1si pont volt a szoci\u00e1ldemokrata politik\u00e1k \u00e9s k\u00f6vetel\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1ra Eur\u00f3pa m\u00e1s r\u00e9szein. Egy \u00e9v telt el az\u00f3ta, hogy Finnorsz\u00e1gban egy jobboldali koal\u00edci\u00f3 ker\u00fclt hatalomra, amely a jelenlegi modell lebont\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul, \u00e9s gyorsan v\u00e9grehajtotta programj\u00e1t.<\/p>\n\n
A 2023. \u00e1prilis 2-i v\u00e1laszt\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151en a n\u00e9gyp\u00e1rti konszenzuson alapul\u00f3, a centrumt\u00f3l jobbra \u00e1ll\u00f3 Petteri Orpo-korm\u00e1ny vette \u00e1t az orsz\u00e1g ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t a karizmatikus Sanna Marin<\/a> minisztereln\u00f6kt\u0151l \u00e9s balk\u00f6z\u00e9p koal\u00edci\u00f3j\u00e1t\u00f3l. Az \u00faj meg\u00e1llapod\u00e1s l\u00e9nyege a liber\u00e1lis-konzervat\u00edv Nemzeti Koal\u00edci\u00f3 (Kokoomus) \u00e9s a nacionalista Finnek P\u00e1rtja (Perussuomalaiset) k\u00f6z\u00f6tti sz\u00f6vets\u00e9g. Mindk\u00e9t p\u00e1rt a Finnorsz\u00e1g megment\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 jelszavakkal indult a v\u00e1laszt\u00e1sokon. Az el\u0151bbi a n\u00f6vekv\u0151 \u00e1llamad\u00f3ss\u00e1g \u00e9s a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g ellen, az ut\u00f3bbi els\u0151sorban a bev\u00e1ndorl\u00f3k ellen. Az orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik leghosszabb koal\u00edci\u00f3s t\u00e1rgyal\u00e1sa radik\u00e1lis k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si megszor\u00edt\u00e1sok \u00e9s gazdas\u00e1gi reformok programj\u00e1t<\/a> eredm\u00e9nyezte, amelynek c\u00e9lja az \u00faj korm\u00e1ny narrat\u00edv\u00e1ja szerint az \u00e1llamh\u00e1ztart\u00e1s jav\u00edt\u00e1sa \u00e9s a finn gazdas\u00e1g \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9se.<\/p>\n\n Tavalyig a finn politikai \u00e9let jellemz\u0151je volt a konszenzuskeres\u00e9s, a tan\u00e1cskoz\u00e1s, a tud\u00e1sra val\u00f3 t\u00e1maszkod\u00e1s, a hossz\u00fa t\u00e1rgyal\u00e1sok \u00e9s a megold\u00e1sok kidolgoz\u00e1sa, amelyek v\u00e1rhat\u00f3an tov\u00e1bb tartanak, mint az egyes kabinetek mand\u00e1tumai<\/a>. \u00dagy t\u0171nik, Petteri Orpo \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy szak\u00edt ezekkel a hagyom\u00e1nyokkal, \u00e9s a lehet\u0151 legsz\u00e9lesebb k\u00f6rben, gyorsan \u00e9s a kritik\u00e1k figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1s\u00e1val v\u00e1ltoztat. A korm\u00e1nyprogram r\u00e9szei tov\u00e1bb\u00e1 olyan megold\u00e1sok, amelyek pontosan erre a kritik\u00e1ra ir\u00e1nyulnak: a politikai vagy szolidarit\u00e1si jelleg\u0171 leg\u00e1lis sztr\u00e1jk szervez\u00e9s\u00e9nek jog\u00e1nak korl\u00e1toz\u00e1sa, a szakszervezetek b\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek szigor\u00edt\u00e1sa a t\u00f6rv\u00e9nytelennek \u00edt\u00e9lt sztr\u00e1jk szervez\u00e9se eset\u00e9n, valamint egy\u00e9ni b\u00fcntet\u00e9sek bevezet\u00e9se az ilyen sztr\u00e1jkban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9rt<\/a>. A vonatkoz\u00f3 jogszab\u00e1lyt a parlament m\u00e1r elfogadta, de m\u00e9g nem hat\u00e1rozt\u00e1k meg, hogy mikor l\u00e9p<\/a> hat\u00e1lyba.<\/p>\n\n Nemcsak a szakszervezetek \u00e9s a t\u00e1rsadalmi oldal m\u00e1s szerepl\u0151inek hangj\u00e1t hagyj\u00e1k figyelmen k\u00edv\u00fcl (di\u00e1kok<\/a>, tanul\u00f3k<\/a> \u00e9s migr\u00e1nsok<\/a> is tiltakoznak), hanem a szak\u00e9rt\u0151k v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t \u00e9s elemz\u00e9seit is, ami szint\u00e9n \u00fajdons\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edt Finnorsz\u00e1gban. A reformok negat\u00edv k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire figyelmeztet\u0151 sz\u00e1mos jelent\u00e9s (bele\u00e9rtve az \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtetteket is) nem eredm\u00e9nyez v\u00e1ltoz\u00e1st, de m\u00e9g csak enyh\u00fcl\u00e9st sem. „A Szoci\u00e1lis \u00e9s Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumnak a t\u00e1rsadalombiztos\u00edt\u00e1si megszor\u00edt\u00e1sok kumulat\u00edv hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se azt mutatja, hogy a megszor\u00edt\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben n\u0151ni fog a szeg\u00e9nys\u00e9gi kock\u00e1zat ar\u00e1nya, \u00e9s a legalacsonyabb j\u00f6vedelm\u0171ek m\u00e9g ink\u00e1bb elszeg\u00e9nyednek. A finn Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s J\u00f3l\u00e9ti Int\u00e9zet \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok […] azt mutatj\u00e1k, hogy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 94 000 tov\u00e1bbi embert, k\u00f6zt\u00fck 12 000 gyermeket fenyeget majd a szeg\u00e9nys\u00e9g.”<\/p>\n\n Ez egy r\u00e9szlet abb\u00f3l a jelent\u00e9sb\u0151l<\/a>, amelyet a finn korm\u00e1ny tavaly \u00e9v v\u00e9g\u00e9n ny\u00fajtott be az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1gnak. A KELA<\/a> (a ZUS finn megfelel\u0151je) arr\u00f3l is besz\u00e1molt<\/a>, hogy az Orpo kor\u00e1bbi \u00edg\u00e9reteivel ellent\u00e9tben a reformok a legszeg\u00e9nyebbeket fogj\u00e1k s\u00fajtani. Ezzel szemben a Soste (az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s szoci\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 nem korm\u00e1nyzati szervezetek erny\u0151szervezete) szerint csak 2024-re tov\u00e1bbi 68 000 ember, k\u00f6zt\u00fck 16 700 gyermek ker\u00fcl a szeg\u00e9nys\u00e9gi k\u00fcsz\u00f6b al\u00e1<\/a>.<\/p>\n\n A megszor\u00edt\u00e1sok \u00e9s reformok nagys\u00e1grendj\u00e9t bizony\u00edtja az a t\u00e9ny, hogy t\u00fal sok<\/a> van bel\u0151l\u00fck ahhoz, hogy itt felsoroljuk \u00e9s r\u00e9szletezz\u00fck \u0151ket. Az \u00fcgyet tov\u00e1bb nehez\u00edti, hogy a korm\u00e1nyprogram, amelyet a koal\u00edci\u00f3 megalakul\u00e1sa ut\u00e1n tettek k\u00f6zz\u00e9, csak bevezet\u0151 volt, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny hetente tov\u00e1bbi – a minisztereln\u00f6k szavaival \u00e9l<\/a> ve – „neh\u00e9z, de sz\u00fcks\u00e9ges d\u00f6nt\u00e9seket” jelentenek be. \u00c1ltal\u00e1nos szinten a finn gazdas\u00e1g \u00e9s az \u00e1llami k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s „helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa” n\u00e9gy ter\u00fcleten zajlik: a k\u00f6zszolg\u00e1ltat\u00e1sok finansz\u00edroz\u00e1sa, a szoci\u00e1lis juttat\u00e1sok \u00f6sszege \u00e9s szab\u00e1lyai, az ad\u00f3politika \u00e9s a munkaer\u0151piac szab\u00e1lyoz\u00e1sa.<\/p>\n\n Az els\u0151 ter\u00fcleten cs\u00f6kkentek az \u00e1llami kiad\u00e1sok, els\u0151sorban az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyre. A k\u00f6zponti korm\u00e1nyzat szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l n\u00e9zve a megszor\u00edt\u00e1sok ezen a ter\u00fcleten k\u00f6nny\u0171ek voltak, mivel egyszer\u0171en kevesebb p\u00e9nzt adtak az \u00e9rintett helyi hat\u00f3s\u00e1goknak, \u00e9s nekik kell szemben\u00e9zni\u00fck azzal a feladattal, hogy megszervezz\u00e9k az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1st a cs\u00f6kkentett forr\u00e1sokkal. Ugyanakkor a kezel\u00e9sek el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9re \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3 – a rendeletekben \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyekben meghat\u00e1rozott – el\u0151\u00edr\u00e1sok (pl. a garant\u00e1lt kezd\u00e9si id\u0151pont, a t\u00e9r\u00edt\u00e9sk\u00f6teles kezel\u00e9sek k\u00f6re vagy a szem\u00e9lyzet-beteg ar\u00e1ny) lazultak.<\/a> A megtakar\u00edt\u00e1sok az oktat\u00e1si \u00e1gazatra (els\u0151sorban a feln\u0151tt szakk\u00e9pz\u00e9sre) \u00e9s a a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ls\u00e1ghelyzetben l\u00e9v\u0151 embereknek ingyenes szolg\u00e1ltat\u00e1sokat ny\u00fajt\u00f3 nem korm\u00e1nyzati szervezeteknek ny\u00fajtott t\u00e1mogat\u00e1sok<\/a>.<\/p>\n\n A k\u00f6zvetlen szoci\u00e1lis transzferek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1sa m\u00e1r t\u00f6bb mint f\u00e9lmilli\u00f3 embert<\/a> (az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak mintegy 10 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t) \u00e9rint<\/a>, akik \u00e1prilis \u00f3ta a KELA cs\u00f6kkentett juttat\u00e1sait kapj\u00e1k. A legfontosabb v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6z\u00e9 tartozik a lakhat\u00e1si t\u00e1mogat\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9se (amelyet akkor fizetnek, ha a h\u00e1ztart\u00e1s fenntart\u00e1sa a j\u00f6vedelem viszonylag nagy r\u00e9sz\u00e9t em\u00e9szti fel) \u00e9s a munkan\u00e9lk\u00fcli seg\u00e9ly gyermek ut\u00e1n j\u00e1r\u00f3 p\u00f3tl\u00e9k elt\u00f6rl\u00e9se. Ezen t\u00falmen\u0151en a korm\u00e1ny n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s juttat\u00e1s valoriz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak befagyaszt\u00e1s\u00e1val vagy az oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00fckre vonatkoz\u00f3 szab\u00e1lyok megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val is megtakar\u00edt\u00e1sokat k\u00edv\u00e1n el\u00e9rni. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ellentmond\u00e1sos \u00e9s a fiatalok \u00e1ltal egyre ink\u00e1bb tiltakoz\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezik a di\u00e1kok p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se<\/a>.<\/p>\n\n K\u00e9t v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt az ad\u00f3politik\u00e1ban, amelyek egym\u00e1s mell\u00e9 helyez\u00e9se – sok kritikus szerint – leleplezi az Orpo-korm\u00e1ny val\u00f3di sz\u00e1nd\u00e9kait, nevezetesen azt, hogy az \u00e1llam meg\u00e9lhet\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geit fel\u00fclr\u0151l lefel\u00e9 tolja el. J\u00f6v\u0151 \u00e9vt\u0151l a – term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva regressz\u00edv – \u00e1fa m\u00e9rt\u00e9ke 24-r\u0151l 25,5 sz\u00e1zal\u00e9kra emelkedik. \u00e9s cs\u00f6kken azon \u00e9lelmiszerek list\u00e1ja, amelyekre az alacsonyabb, 14 sz\u00e1zal\u00e9kos ad\u00f3m\u00e9rt\u00e9k vonatkozik<\/a>. Van azonban egy olyan ter\u00fclet, ahol a korm\u00e1ny a megszor\u00edt\u00f3 politika ellen\u00e9re \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy cs\u00f6kkenti a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si bev\u00e9teleket, ez pedig a j\u00f6vedelemad\u00f3. Az \u00e9v elej\u00e9n l\u00e9ptek hat\u00e1lyba az ezzel kapcsolatos v\u00e1ltoz\u00e1sok, amelyek – micsoda meglepet\u00e9s – a legjobban keres\u0151knek kedveznek.<\/a><\/p>\n\n A legjelent\u0151sebb v\u00e1ltoz\u00e1sok azonban azok lehetnek, amelyeket neh\u00e9z egyszer\u0171 sz\u00e1mokkal kifejezni. Finnorsz\u00e1gban t\u00f6bb \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl a munkaer\u0151piac szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak modellje a szakszervezetek \u00e9s a munkaad\u00f3i sz\u00f6vets\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti \u00e1gazati kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9seken alapult. A t\u00f6rv\u00e9nyi szint\u0171 jogszab\u00e1lyok csak \u00e1ltal\u00e1nos jelleg\u0171ek, \u00e9s a kollekt\u00edv szerz\u0151d\u00e9sek hat\u00e1rozz\u00e1k meg a munkafelt\u00e9teleket (bele\u00e9rtve a minim\u00e1lb\u00e9rt is) az egyes ipar\u00e1gakban. Az Orpo-korm\u00e1ny azt a c\u00e9lt t\u0171zte ki maga el\u00e9, hogy korl\u00e1tozza a szakszervezetek szerep\u00e9t, \u00e9s nagyobb szabads\u00e1got ad a v\u00e1llalatoknak a munka\u00fcgyi szab\u00e1lyok \u00e9s a b\u00e9rek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban. Ha ez a terv sikerrel j\u00e1r, \u00e9s a kollekt\u00edv t\u00e1rgyal\u00e1si rendszert lebontj\u00e1k, akkor jelent\u0151sen gyeng\u00fcl a munkav\u00e1llal\u00f3k helyzete, akiknek viszonylag kev\u00e9s v\u00e9delmet ny\u00fajt a nemzeti szab\u00e1lyoz\u00e1s szintj\u00e9n. E terv v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1nak fontos l\u00e9p\u00e9se a sztr\u00e1jkjog fent eml\u00edtett korl\u00e1toz\u00e1sa.<\/p>\n\n A jobboldali korm\u00e1ny politik\u00e1ja jelent\u0151s ellen\u00e1ll\u00e1sba \u00fctk\u00f6zik. \u0150sszel a t\u00f6bb mint 800 ezer embert t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 SAK szakszervezeti sz\u00f6vets\u00e9g elind\u00edtotta a #PainavaSyy\/#S\u00falyosSzakm\u00e1k kamp\u00e1nyt, hogy tiltakozzon a munkav\u00e1llal\u00f3k k\u00e1r\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megszor\u00edt\u00e1sok \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sok ellen. Szeptember \u00f3ta k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl minden h\u00f3napban sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 sztr\u00e1jkokat tartanak, amelyek kiterjednek a gy\u00e1rakra, a t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9sre, a kik\u00f6t\u0151kre, az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyekre \u00e9s egyes szolg\u00e1ltat\u00e1sokra. N\u00e9melyiken t\u00f6bb mint 100 000 ember is r\u00e9szt vett.<\/a> A tiltakoz\u00e1s legut\u00f3bbi megnyilv\u00e1nul\u00e1sa az volt, hogy a teherkik\u00f6t\u0151kben t\u00f6bb h\u00e9tre felf\u00fcggesztett\u00e9k a munk\u00e1t, ami jelent\u0151sen befoly\u00e1solta a finn import \u00e9s export folyamatoss\u00e1g\u00e1t.<\/a><\/p>\n\n \u00c1prilisban a SAK \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy le\u00e1ll\u00edtja a sztr\u00e1jkokat, hogy elh\u00e1r\u00edtsa a korm\u00e1ny v\u00e1djait, miszerint nem hajland\u00f3 t\u00e1rgyalni \u00e9s meg\u00e1llapod\u00e1st k\u00f6tni. \u00dagy t\u0171nik azonban, hogy maga a korm\u00e1ny nem hajland\u00f3 engedm\u00e9nyeket tenni, \u00edgy felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a sztr\u00e1jkok jelenlegi sz\u00fcnete a vihar el\u0151tti csend. Hogy ez a vihar elj\u00f6n-e, \u00e9s hogy r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edti-e a korm\u00e1nyt a p\u00e1lyam\u00f3dos\u00edt\u00e1sra (vagy a parlamentet a korm\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1sra) – az id\u0151 majd megmutatja.<\/p>\n\n **<\/strong><\/p>\n\n Micha\u0142 Kulka-Kowalczyk<\/strong> – a Vars\u00f3i Egyetem Szociol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9nek \u00e9s az Alkalmazott T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9nek v\u00e9gzettje. 2021 \u00f3ta Finnorsz\u00e1gban \u00e9l \u00e9s dolgozik. A Teollisuusliitto szakszervezet tagja.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az els\u0151 ter\u00fcleten cs\u00f6kkentek az \u00e1llami kiad\u00e1sok. A megszor\u00edt\u00e1sok hat\u00e1sa m\u00e1r most is kb. 10 sz\u00e1zal\u00e9k. az orsz\u00e1g lakoss\u00e1ga.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":39581,"parent":0,"template":"","tags":[],"displeu_category":[],"class_list":["post-39700","article","type-article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/article\/39700","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/article"}],"about":[{"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/39581"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=39700"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=39700"},{"taxonomy":"displeu_category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archive.displayeurope.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/displeu_category?post=39700"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}Sokkter\u00e1pia a m\u00e9rlegel\u00e9s orsz\u00e1g\u00e1ban<\/strong><\/h3>\n\n
A szeg\u00e9nyeknek cs\u00f6kkentj\u00fck a juttat\u00e1sokat, a gazdagoknak az ad\u00f3kat.<\/strong><\/h3>\n\n
Az ellen\u00e1ll\u00e1s hull\u00e1mai emelkednek<\/strong><\/h3>\n\n