Európa megerősítése
A biztonság mindenkinek a fejében van, és Európa-szerte a politikai napirend élén áll, de ha elmélyedünk ebben a kérdésben, akkor egy paradoxonnal kell foglalkoznunk: miközben az EU nagy hangsúlyt fektet határainak megerősítésére az illegális migránsok ellen, soha nem rendelkezett, és nem is szándékozott saját katonai erővel rendelkezni. A szövetség célja az volt, hogy békében összehozza az európaiakat, ami önmagában is történelmi bravúr egy olyan kontinensen, ahol az elmúlt néhány ezer évben a háborúk vívása volt a kedvenc időtöltés.
Epizódjainkat podcast formátumban is élvezheti a Kulturális Műsorszolgáltatási Archívumban, vagy bárhol máshol, ahol podcastokat talál.
Annak érdekében, hogy a rivális államok szövetségre bírják egymást, az európai projekt egyik sarokköve volt, hogy nagy szuverenitást garantáljon a tagoknak – beleértve a hadsereget is. A második világháború óta sok európai ország régóta a NATO-ra támaszkodik biztonsága érdekében. Ez még a nem tagországokra is vonatkozik, hiszen ha egy nemzetek feletti haderő tagjai veszik körül őket, annak megvannak a maga előnyei.
Az őszinte katonai fenyegetésekhez való ilyen lágy hozzáállással szemben áll az EU egyre határozottabb hozzáállása az illegális migrációhoz. Ide tartozik az a több százezer ember, aki évente Afrikából, a Közel-Keletről vagy Ázsiából próbál bejutni az Európai Unióba, és aki háborúk, éhínség, gazdasági és politikai instabilitás és üldöztetés elől keres menedéket.
Ahelyett, hogy a biztonságukat helyezné a középpontba, az EU a biztonságot fokozó és elrettentő intézkedésekre összpontosít, amelyek aláássák a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság általa támogatott értékeit.
Az Európai Parlament nemrégiben, április 10-én elfogadta a migrációs és menekültügyi paktumot, ami minden bizonnyal stratégiai lépés volt, de mit is jelent ez, és ki fizeti meg a szavazatok árát? A paktumban felsorolt reformok között szerepel a menekültügyi eljárások gyorsabb lefolytatása, az illegálisan az EU-ba belépő személyek kötelező biztonsági és egészségügyi ellenőrzése, valamint egy új önkéntes rendszer a „harmadik világ országaiból” érkező menekültek letelepítésére.
E reformok ellen aktivisták és nem kormányzati szervezetek tiltakoztak, akik szerint a csomag aláássa az emberi jogokat. A menedékkérőket őrizetbe vétel, kitoloncolás, fokozott faji alapú profilalkotás fenyegeti, és nem garantálják számukra a jogi képviseletet. Dióhéjban összefoglalva: az EU folyamatosan talál módot arra, hogy kiszervezze a felelősséget. A külső szereplőkre – például Törökországra és Líbiára – való támaszkodás jogos aggodalmakat vetett fel az emberi jogi visszaélésekben és jogsértésekben való bűnrészességével kapcsolatban. Erről többet olvashat a helyszínen dolgozó kutatók által az Eurozine Elasztikus határok című cikksorozatában.
A külpolitika területén az EU jelentős kihívásokkal néz szembe befolyásának érvényesítésében és érdekeinek előmozdításában a globális színtéren. Az Uniónak a szomszédságában zajló válságokra – például az ukrajnai és a szíriai háborúkra – adott válaszai nem voltak koherensek, mivel az EU és a nagyhatalmak – például az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – közötti kapcsolatokat feszültségek és bizonytalanságok jellemzik.
Eddig nem sikerült hatékonyan kezelni a kényszermigráció növekedésének alapvető okait, beleértve az éghajlatváltozást, a rendszerszintű rasszizmust és a nemi alapú megkülönböztetést.
Sedra Arab a grazi Karl-Franzes Egyetemen szerzett BA diplomát transzkulturális kommunikációból, jelenleg pedig a bécsi Alkalmazott Tudományok Egyetemén végez szociális munka szakon. Arab-német fordító, antirasszista tréner és műhelyfoglalkozások vezetője az Asylkoordination Austria-nál. Tagja az ENAR-nak, az Európai Rasszizmusellenes Hálózatnak, és a Dokustelle-lel együtt dokumentálja a muszlimellenes rasszizmus eseteit. Munkájának középpontjában a nemi alapú erőszak megelőzésére irányuló közösségi megközelítések állnak.
Gustavo de la Orden Bosch a spanyolországi Deusto Egyetem Pedro Arrupe Emberi Jogi Intézetének munkatársa, jelenleg a Grazi Egyetemen végez ösztöndíjas tanulmányokat. Kutatásai a határkutatással, a migrációval, a menekültüggyel, a kriminalizációval és az emberi jogokkal foglalkoznak a nemzetközi jog, a büntetőjog és a kriminológia szemszögéből. Projektjének célja az Európai Unió határrendszere jobb megértése, mind a schengeni térségen belül, mind azon kívül.
Philipp Ther a Bécsi Egyetem közép-európai történelem professzora és az Átalakulástörténeti Kutatóközpont (RECET) alapítója. Több könyv szerzője, köztük a díjnyertes Európa 1989 óta: A History és a The Outsiders: Menekültek Európában 1492 óta. Számos könyvet és cikket publikált és társszerkesztett, amelyeket tizenöt európai nyelvre fordítottak le. 2019-ben elnyerte az Osztrák Kutatási Alap Wittgenstein-díját. Fő kutatási területei közé tartoznak az összehasonlító nacionalizmus-tanulmányok és a társadalom- és kultúrtörténet, legújabb munkái a menekültek történetével foglalkoznak a modern Európában.
Találkozunk velük a bécsi Alte Schmiede Kunstvereinban.
Kreatív csapat
Papp Réka Kinga, főszerkesztő
Merve Akyel, művészeti vezető
Pintér Szilvia, producer
Papp Gabriella Zsófia, digitális producer
Salma Shaka, író-szerkesztő
Priyanka Hutschenreiter, projektasszisztens
Menedzsment
Hermann Riessner, ügyvezető igazgató
Csikós Judit, projektmenedzser
Nagyné Kardos Csilla, irodai adminisztráció
OKTO Crew
Senad Hergić, producer
Leah Hochedlinger, videófelvétel
Marlena Stolze, videófelvétel
Clemens Schmiedbauer, videófelvétel
Richard Brusek, hangfelvétel
Utómunka
Golovics Milán, dialógusszerkesztő
Ruszkai Nóra, videószerkesztő
Nagy István, utómunka
Art
Victor Maria Lima, animáció
Cornelia Frischauf, főcímzene
Feliratok és feliratok
Julia Sobota zárt felirat, lengyel és francia felirat; nyelvi változatok kezelése
Farah Ayyash arab felirat
Mia Belén Soriano spanyol felirat
Marta Ferdebar horvát felirat
Lídia Nádori német felirat
Szlukovényi Katalin magyar felirat
Olena Yermakova ukrán felirat
Aida Yermekbayeva orosz felirat
Házigazda:
Alte Schmiede Kunstverein, Bécs
Források
A képviselők jóváhagyják az új migrációs és menekültügyi paktumot, Európai Parlament.
Az Európai Parlament elfogadja a menekültügyi és migrációs reformokat, Al Jazeera.
Az Európai Parlament zárószavazása a migrációs paktumról az emberi jogok megsértését vetíti előre, PICUM.
Közzététel
Ez a beszélgetős műsor a Display Europe produkciója: egy úttörő médiaplatform, amely a közérdekű értékekre épül.
A programot az Európai Unió Kreatív Európa programja és az Európai Kulturális Alap társfinanszírozza.
Fontos, hogy az itt kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzők és előadók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé.
