Európa a saját fészkébe kakil

A kiválasztás egyetemes tapasztalata évezredek óta velünk van, mégis a téma sok kultúrában tabunak számít. Bár egyesek megpróbálnak szembeszállni a szégyenérzettel, amely akkor támad, amikor erről beszélünk, még mindig elég hosszú út áll előttünk, és nincs vesztegetni való időnk.

Apropó hulladék: a kezeletlen települési szennyvíz kibocsátása valós veszélyt jelent a környezetre, és a helyi közösségeket szennyezésnek teszi ki. A jelenlegi állapot szerint Európa két szemközti partja is át van itatva vele.

A festői Márvány-tenger az 1980-as évek óta fuldoklik Isztambul kezeletlen és tisztítatlan szennyvize alatt. Kaya Genc az Eurozine számára írt, „Óda a Márvány-tengerhez” című, Európai Sajtódíjra jelölt cikkében nyomon követte az ezt követő fitoplankton-járványokat, amelyeket a köznyelvben „tengeri takonyválságnak” neveznek, és amelyek következtében a halfajok populációja az 1915-ös 127 különböző fajról 2010-re mindössze 20-ra csökkent.

A Brexitet követően az Egyesült Királyság elengedte a tengeri és emberi egészség védelmét szolgáló környezetvédelmi előírásokat, és a szennyvizet egyenesen a La Manche-csatornába és az Északi-tengerbe engedte. Naponta átlagosan 825 szennyvíz ömlik a vízi útjaiba.

A tiszta víz és a higiénia a 6. fenntartható fejlődési cél, amellyel az EU foglalkozik, de a tagállamok között jelentős különbségek vannak abban, hogy hogyan kezelik a szart. A WHO szerint az európai régióban„több mint 36 millió ember nem fér hozzá az alapvető higiéniai szolgáltatásokhoz…”, és ez a hozzáférés rendkívül egyenlőtlen. A városi területeken a nyilvános WC-khez való hozzáférés gyakran erősen korlátozott, és az alapvető higiéniához való jog a szegény és lakástalan embereket terheli. Udvarhelyi Tessza arról ír, hogy a kormányok a turisták számára a „tiszta város ideálját” akarják megteremteni, aminek következtében a szegény és faji kisebbségek a perifériára szorulnak. A városi szegregációnak ezt a formáját elsősorban a „tisztaság” dogmája határozza meg, amely a 18. században gyökerezik.

Ráadásul amióta Franciaország 2016-ban úgy döntött, hogy felszámolja az úgynevezett „calais-i dzsungel” táborokat, az emberi jogi szakértők sürgetik az országot, hogy biztosítson biztonságos vizet és higiéniát az ott élő menedékkérőknek.

A szennyvíz elvezetése azonban csak a probléma egyik fele. A szennyvíz kezelése teljesen más, méghozzá óriási feladat. Természetesen a csatornába kerülő hulladék rengeteg szennyező anyagot és mérget tartalmaz – de erőforrás is lehet. Új technológiák próbálják kezelni ezt a problémát, néha nagyon régi módszerek, például a növényi szűrés és a komposztálás újragondolásával.

Bár a komposztálást és a városi hulladék trágyaként való felhasználását fenntartható megoldásként javasolják, a benne található mérgező anyagok és vegyi anyagok miatt nem szívesen alkalmazzák. De ahogy Kate Brown fogalmaz a Vikerkaar című észt folyóiratban megjelent, a talaj feltámasztásáról szóló cikkében: „Ha az emberek rájönnek, hogy amit lehúztak a vécén, az a tányérjukon tér vissza hozzájuk, akkor talán jobban átgondolják mind azt, hogy mit fogyasztanak és mit dobnak le a lefolyón.”.

A kaki tehát sok mindent tartalmaz: kórokozókat és tápanyagokat, emberi jogi kérdéseket, ipari kihívásokat és még sok mást.

A mai vendégek

Udvarhelyi Tessza Éva antropológus és környezetpszichológus. Társalapítója a Közélet Iskolájának, egy alulról szerveződő polgári nevelési kezdeményezésnek, amely a demokratikus és igazságos Magyarország építésének szenteli magát. Emellett társalapítója a The City is for All nevű alulról szerveződő lakhatási érdekvédelmi csoportnak, amely hajléktalanokat és szövetségeseiket mozgósítja a lakhatási jogokért. Tessza egészen a közelmúltig a Budapest VIII. kerületi Önkormányzat Közösségi Részvételi Irodájának vezetője volt, most pedig egy független kerületi polgármesterjelölt kampányát vezeti.

Bodnár Attila Györgyépítész, vállalkozó és az Organica Water ügyvezető alelnöke; a cég költség- és helytakarékos botanikus kertszerű megoldásokat kínál a szennyvízkezeléshez. Küldetése, hogy megmutassa a világnak, hogy a szennyvíztisztítás lehet biztonságos és esztétikus, miközben a világot egyúttal fenntarthatóbb hellyé teszi.

Bakos Vince biokémiai mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Szakterülete a szennyvízkezelés és a környezeti biotechnológia.

A budapestiKözben Stúdióban találkozunk velük .

Kreatív csapat

Papp Kinga Réka, főszerkesztő
Merve Akyel, művészeti vezető
Pintér Szilvia, producer
Papp Gabriella Zsófia, executive producer
Salma Shaka, író-szerkesztő
Priyanka Hutschenreiter, projektasszisztens

Menedzsment

Hermann Riessner, ügyvezető igazgató
Csikós Judit, projektmenedzser
Nagyné Kardos Csilla, irodai adminisztráció

Videó stáb Budapest

Ruszkai Nóra, hangmérnök
Pápai Gergely Áron, fotográfia
Halász László, fotográfia

Utómunka

Ruszkai Nóra, vezető videószerkesztő
Nagy István, videószerkesztő
Golovics Milán, beszélgetésszerkesztő

Art

Victor Maria Lima, animáció
Cornelia Frischauf, főcímzene

Feliratok és feliratok

Julia Sobota zárt feliratok, lengyel és francia felirat; nyelvi változatok kezelése
Farah Ayyash arab felirat
Mia Belén Soriano spanyol felirat
Marta Ferdebar horvát felirat
Lídia Nádori német felirat
Katalin Szlukovényi magyar feliratok
Daniela Univazo német feliratok
Olena Yermakova ukrán feliratok
Aida Yermekbayeva orosz feliratok
Mars Zaslavsky olasz feliratok

Kapcsolódó olvasmányok

Kate Brown: A talaj feltámasztása, Eurozine-cikk a Vikerkaar című észt partnerfolyóiratból

Óda Máramarához, Kaya Genç Európai Sajtódíjra jelölt cikke az Eurozine-ból

Egy tiszta város piszkos lakói Udvarhelyi Tessza Éva és Török Ágnes. Antropológiai hírek. Február: 60.

Források

Break the tabu with poo, Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology kötet.

A brit szennyvíz szemétlerakóvá változtatja a La Manche-csatornát és az Északi-tengert – állítják francia európai parlamenti képviselők, The Guardian.

A higiéniai kihívások kezelése az európai régióban, Egészségügyi Világszervezet.

Az ENSZ jogvédő szakértői felszólítják Franciaországot, hogy biztosítson biztonságos vizet és higiéniát a calais-i dzsungelben élő migránsok számára, UN Refugees Migrants.

Közzététel

Ez a beszélgetős műsor a Display Europe produkciója: egy úttörő médiaplatform, amely a közérdekű értékekre épül.

A programot az Európai Unió Kreatív Európa programja és az Európai Kulturális Alap társfinanszírozza.

Fontos, hogy az itt kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzők és előadók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé.