Egy ilyen egyszerű kérdés

A városi levegő szabaddá tesz. Ugyanakkor súlyos következményekkel jár az egészségünkre nézve, és számos betegséget okozhat, beleértve az asztmát és a tüdőrákot. 2019-ben a szennyezett levegő 30 európai országban 175 702 rokkantsággal megélt évhez (YLD) vezetett a krónikus obstruktív tüdőbetegségek miatt. A finom részecskék 238 000 idő előtti halálesetet okoztak. A városi közlekedés és az energiafogyasztás nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, és a legtöbb infrastruktúránk nincs felkészülve az éghajlati válság káros hatásainak kezelésére.

Sok szó esik az autóközpontú városokról, és arról, hogy a közlekedésnek el kell mozdulnia az egyéni járművekről a zöldebb lehetőségek felé. Miközben ez a diskurzus még csak most kezdett bimbózni, a visszahatás máris teljes erővel jelentkezik: a populisták azzal vádolják a környezetvédőket, hogy úgy vadásznak az autósokra, mintha élet-halál kérdése lenne. Ez a téma azért olyan feszült, mert az autó nem csak egy eszköz, amellyel eljuthatunk A-ból B-be, hanem státuszszimbólum, az osztály kirívó jelképe.

Az autó birtoklása egyfajta térhez való jogot teremt, amely kiváltságtól sokan megfosztottak. A járműhöz való hozzáférés azonban már nagyon régóta osztályjelző, és nem a belső égésű motor feltalálásával kezdődött. Honoré de Balzac regényeiben a feltörekvő hősöknek egész terveket kell kidolgozniuk, hogy tisztán tartsák a cipőjüket – hogy ne árulják el magukat az előkelő társaságban, hiszen nem engedhetnek meg maguknak kocsit.

A 20. századi Európa nagy részén a közlekedést és a kereskedelmet a várostervezésben kiemelkedő fontosságúnak tartották. Az infrastruktúrát az egyéni vezetők támogatására fejlesztették ki, gyakran a tömegközlekedés és a közösségi terek rovására. Sokan változtatásra szólítanak fel.

A zöld urbanizmus olyan várostervezést képzel el, amely a közösségeket és a környezetet helyezi a várostervezés középpontjába. A városi terek visszaszerzéséről szól az ott élő emberek számára, és azt ígéri, hogy ezeket a tereket nemcsak a gyalogosok, hanem az autósok számára is élhetővé teszi. Az európai városok már évtizedek óta e szellemiség felé haladnak, összefonva a zöldterületeket az építészettel, és támogatva a tömegközlekedést, a kerékpárutakat és a gyalogosbarát tereket.

Építészek, tudósok, aktivisták és művészek azon dolgoznak, hogy az épületeket élő, lélegző, a városi ökoszisztémához hozzájáruló egységekként képzeljék el újra. Ez hatással van a lakhatásra, a közlekedésre, a munkára, valamint az ellátásra, a szórakozásra és a közösségre.

A zöld urbanizmushoz vezető út azonban nem mentes a zökkenőktől. A pénzügyi korlátok, a jogi kötöttségek és a nyilvánosság tudatossága, illetve annak hiánya jelentős akadályokat jelentenek. A díj azonban megéri a törekvést. A tisztább levegő, a tisztább vizek és az összetartó közösség olyan kincsek, amelyek gazdagabb városi életet ígérnek.

A mai vendégek

Jessica Furseth londoni szabadúszó újságíró, aki a városi élet egyedi és magával ragadó aspektusait tárja fel.

Csűrök Adél a From Streets to Homes civil szervezet képviselője, amely a Housing First módszert alkalmazza Magyarországon.

Lina Mosshammer a Punkt vor Strich társalapítója és vezérigazgatója, valamint a Verkehrsclub Österreich szakpolitikusa. A mobilitási megoldásokkal kapcsolatos kezdeményezések élére áll, és a városi közlekedés nemek közötti érzékeny és fenntartható megközelítésére törekszik.

A bécsi Bikes and Rails Housing Projectben találkozunk velük.

Kreatív csapat

Papp Kinga Réka, főszerkesztő
Merve Akyel, művészeti vezető
Pintér Szilvia, producer
Papp Gabriella Zsófia, executive producer
Lechner Margit, író-szerkesztő
Salma Shaka, író-szerkesztő
Priyanka Hutschenreiter, projektasszisztens

Menedzsment

Hermann Riessner ügyvezető igazgató
Csikós Judit projektmenedzser
Nagyné Kardos Csilla, irodai adminisztráció

OKTO Crew

Senad Hergić producer
Leah Hochedlinger videofelvétel
Marlena Stolze videofelvétel Marlena Stolze videofelvétel

Clemens Schmiedbauer videofelvétel

Richard Brusek hangfelvétel

Utómunka

Ruszkai Nóra, vezető videószerkesztő
Nagy István, videószerkesztő
Golovics Milán, beszélgetésszerkesztő

Art

Victor Maria Lima, animáció
Cornelia Frischauf, főcímzene

Feliratok és feliratok

Julia Sobota zárt feliratok, lengyel és francia felirat; nyelvi változatok kezelése

Farah Ayyash arab felirat
Mia Belén Soriano spanyol felirat
Marta Ferdebar horvát felirat
Lídia Nádori német felirat
Szlukovényi Katalin magyar felirat
Daniela Univazo német felirat
Olena Yermakova ukrán felirat
Aida Yermekbayeva orosz felirat
Mars Zaslavsky olasz felirat

Házigazdája a bécsi Bikes and Rails Housing Project.

Forrás

Jelentés: Jelentés: A légszennyezés egészségügyi hatásai Európában, 2022, Európai Környezetvédelmi Ügynökség.

Közzététel

Ez a beszélgetős műsor a Display Europe produkciója: egy úttörő médiaplatform, amely a közérdekű értékekre épül.

A programot az Európai Unió Kreatív Európa programja és az Európai Kulturális Alap társfinanszírozza.

Fontos, hogy az itt kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzők és előadók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé.